Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Családunk története

 

A Teöke (Teőke, Theöke, Theőke, Thöke, Thewke) család ősrégi Szepesmegye-i család. Első ismert ősünk 1240-ből Mykus, akit 1337-ben Wylardus és János követ a családfán.

szepesmarkusf3.jpgA nemzetség ősi fészke a márkus-és batizfalvi Máriássyak főfészke, Márkusfalva szomszédságában elterülő Csépánfalva (Csepanfalu), amelyről a nemzetség eredetileg neveztetett. Valószinűleg ez lehetett az a családunk által alapitott lándzsástelep, ami aztán faluvá nőtte ki magát és összeépült Márkusfalvával. A két települést később együtt emlitik Márkus-Csépánfalu, Márkusfalva-Csépánfalva néven- bár ekkor a Máriássyak birtokában találjuk földjeit, s a Teőkékkel már más településeken találkozunk, ami a nemzetség több ágazatra szakadásával függhet össze.

 A Csepánfalvi nemzetség utóbb szerteágazott Ábránfalvi (Kempelennél Ábránfalvy), Ófalvi és Teka-Thöke (utóbb Theőke) családra, és ez utóbbi Csonfalvi ágazatára. A család már az első ismert ős idejében a Szepesi X Lándzsások Széke tagjaként birta a lándzsás nemességet és kiváltságokat élvezett. A Szék családaival együtt rakta le alapjait a később kialakuló Szepes Vármegyének, ezért is nevezik a többi, ekkoriban határőrséget adó családokkal együtt, "primae occupationis"-nak, azaz 'első székfoglaló'-nak. Nemességünk innen származtatva 'radicalis', azaz tősgyökeres, szemben a Szepességben később nemességet szerző 'praedialis', másképp 'szerzett' nemességű családokéval. Erre utalnak a Magyar Országos Levéltárban fellelhető Teöke-levéltárnak az u. n. "mohács előtti" oklevelei, amelyek a családi levéltárnak oszágos történelem szintjén is oly becses részét képezik.  

Az 1715-ös nemesi összeiráskor a család ősiségét azzal ismerték el, hogy a nemzetség tagjainak származásukat nem kellett igazolniuk, egyetemben a többi ősrégi szepesi családdal, úgymint a márkus-és batizfalvi Máriássyak, a berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczyek, a margit-és jekelfalvi Jekkelfalusyak, a görgői és topporczi Görgeyek, a Réthei-Nemessányiak, a petróczi Petróczyak,a korotnoki Korotnokyak, a svábóczi és tóthfalvi Svábyak, a dobai Székelyek.

Országos nemességet a család Ábránfalvi (Ábránfalvy) Pál fia Gergely révén nyert 1431 április 5-én Nürnbergben Luxemburgi Zsigmond királytól. A családi hagyomány szerint ősünk egy vadászat alkalmával ijával mementette a király életét, és ezért a király nemességel jutalmazta őt és háza népét. A cimeradományban részesültek még az adományoson kivül testvérei: János és József, valamint János fiai, s Ófalvi Jakab (Kempelen). Az Országos Levéltár regesztája szerint az adományosok között nem János fiai, hanem Ófalvi Jakab fia János szerepel:

cimerfalijav2.jpgRegeszta: Newremberge. feria quinta proxima post f. pasche Domini. Zsigmond király bizonyítja, hogy eléje járult Abranfalwa-i Pál fia: Gergely, Machalfalwa-i Reychel Péternek a familiarisa, és elsorolván az ura szolgálatában az ország és a király javára kifejtett hûséges szolgálatait, kérte a királytól, hogy az oklevél elején színes képben vázolt (:kék és veres mezõbõl felfelé ágaskodó, fején nyíllal átlõtt medvét ábrázoló:) címert adományozza neki, amint a király Gergely hûséges szolgálataira való tekintettel teljesít is és neki adományozza a jelzett címert, és általa János és Joseph édes testvéreinek, továbbá Ofalw-i Jakab fiának: Jánosnak, mint osztályos testvérének, hogy azt minden szokásos alkalomkor, helyen és tárgyon viselhesse mint igazi nemességének a jelét, és élvezhesse mindazokat a kiváltságokat, amelyeket az ország többi nemesei élvezik. Eredeti, hártya, titkos függõpecsét. A szöveg élén jobbra: Relatio Ladislai de Chap alias vicecancellarii.

A mellékelt cimer eredetije az Magyar Országos Levéltárban (továbbiakban MOL) található, amelyről csépánfalvi Teöke Klára készitette ezt a rajzot családjának több példányban. A cimer és a "kutyabőr"  a Levéltár állandó letétét gyarapitják a Teöke-levéltárral együtt, melyet  (Teöke Victor felkérésére?) Hódossy Imre rendezett és 1881-ben megküldött a MOL-nak.

A csépánfalvi Teökék igazi aranykorukat az 1500-as évek derekán élték, amikor Mihály (1450) fia Kristóf, azaz az oklevelekben csépánfalvi Theöke Kristóf -aki először neveztetik ilyen formán a családból -jelentősen gyarapitotta saját- és ezáltal a Teőkék vagyonát.

1516-ban,II. Lajos trónralépése évében kezdi el jelentősen gyarapitani birtokait, melyek ez évben Körtvélyes (Szepeskörtvélyes), Kiskolcsva (Kolcsó), Polánka (Polyánfalu), Dolina (Dolyán?), Mátyásfalva (Szepesmátyásfalva), Koromlyó (Kromlow?), Hencfalva falvak határaiban találhatók. 1517-ben egy azóta pusztává vált településen, Milajon (Milay) iktatják birtokba. Fontos királyi ember lehetett, mivel birtokainak növekedése mellett olyan tisztséget töltött be, mint a Zólyomi vár várnagya és II. Lajos 1523 augusztus 17.-én kelt levelében számára a (városokat megillető!) "vérhatalom jogát", azaz a pallosjogot adományozta. 1527. II. 6.-án Szepes megye csépánfalvi Theöke Kristófot,aki a portákat megadóztatta, „dicator noster" (rovó, kincstári tisztviselő)-nek mondja.A mohácsi vészt követően Szapolyai János pártján állt, akit II. Lajos udvarából már jól ismerhetett, és aki Kassán házat adományoz számára. 1530-ban János király mellett találjuk, mint udvarnokot. Mindkét király alatt számos oklevélben "királyi ember"-ként szerepel.

Fiai méltónak bizonyulnak apjuk nevét viselni. Közülük csépánfalvi Theöke Gergely 1544-ben likavai várnagy, 1552-ben pedig szepesi alispán. A család fő ágát tovább vezető csépánfalvi Theőke Lénárd eközben a lőcsei magyar lovasok kapitánya és szolgabiró. Fia, János 1600-as években tovább vezeti a lőcsei lovas bandériumot. Ugyanezen az ágon János fia, II. csépánfalvi Theöke Kristóf leszármazottjai adják a család vezérágát. Az Ő testvére csépánfalvi Theöke Bálint, akinek ágán az alábbi személyeket ismerjük, avagy feltételezzük, hogy róluk van szó a dokumentumokban:

  • (II.)Bálint: Szepesmegyei esküdt 1663
  • János: Bálint testvére, szolgabiró 1668,(labanc?)
  • András: János fia, sz.1669 XI. 23.,(labanc?)
  • Ferenc: János fia, András testvére,mh. 1754.e.,(labanc?)
  • (II.) János: András fia, orosz ezredes, 2 fiu apja (nevük ismeretlen)
  • Lőrinc: (II.) János tesvére, mh. 1777 e.
  • Vilmos: Lőrinc dédunokája, 1848-49 huszárkapitány (V.Újság:huszárhadnagy?), csépánfalvi Teöke György információja alapján (2006) a Habsburgok kivégezték, de a Vasárnapi Újság szerint meghalt nyugalmazva Ungvárott 1887. X. 2. előtt

II. Kristóf ága:

  • László: II. Kristóf fia, mh. 1685 előtt (az 1710-es összeirás tartalmaz egy László nevű családtagot, aki "fogva volt Kassán", de vagy nem erről a Lászlóról van szó/aki ezek szerint hiányzik a családfáról, vagy más néven szerepel/, vagy Kempelen információi hibásak, ugyanis másik László ebben a korban legjobb tudomásunk szerint nem élt)
  • István: László fia,(labanc?)
  • Mária: István leánya, az a csépánfalvi Teőke Mária, aki Horváth Kissevith József felesége, és lányuk Mária 1766 november 11.-én feleségül megy Bárdossy Jánoshoz és a Bárdossy család "ősanyja" lesz.
  • Zsigmond: László fia, István testvére, Thököly Imre iskolatársa. Valószinűleg  Ő szerepel Lőcsén az adózók névsorában 1715-ben, mint lőcsei háztulajdonos.
  • III Kristóf: István fia, felesége cs. Teőke Anna (a Bálint-féle, körtvélyesi ágból)

a, Ezekiel-ág

  • Imre: István másik fia: az u.n. Ezekiel-ágat vezeti tovább a családon belül: fia Ezekiel, unokája József (mh 1848)
  •  Bertalan: József fia, 1887-ben az E. M. K. E. rendes tagjai között szerepel (Koncsán). Ezidőtájt eladja koncsáni öröklött birtokait gr. Csáky Vidornak; Koncsán utolsó birtokosa a családban. Felesége mérki piller Ilona (Szepeskörtvélyesen eltemetve)
  •  László: Bertalan fia (felesége Mattyasovszky Margit)
  • István: László fia

III Kristóf vonala két részre ágazik szét:

b, Lénárd ága:

  • Lénárd: III Kristóf fia, sz 1734.
  • Károly: Lénárd fia, sz. 1755. VII. 22., felesége balatoncsehi (?)Bosnyák Erzsébet(Elise),aki előbb biz. Blatziger (Máshol Glatziger) felesége, majd cs. Teöke Károlyé: özvegy korában sokat levelezik Kazinczy Ferenczcel.
  • II Károly: Károly fia, sz 1801. IV. 8. felesége Schmiedt (Kováts) Mária, Kováts Viktor gárdatiszt húga
  • Viktor: II Károly fia, 1836-1906, egy 1864. évi Erdészeti Lapok szerint "cs. k. erdösz Szigeten"(?),felesége Pffanschmied (Zsedényi) Klementin, keresztapja a későbbi 'aviatikus kapitány', majd repülő ezredes Petróczy Istvánnak, az első röpképes helikopter feltalálójának (PKZ-II, azaz Petróczy-Kármán-Zurovecz II) 
  • Béla dr.: m. kir. közjegyző Késmárkon, majd Budapesten, A Vadászhistóriák c. könyv és más vadászati, politikai, művészeti témájú irások szerzője
  • Marianne: Béla legkisebb és kedvenc lánya, sz. 1923, édesapja az ő lakásában élt, miután házait államositották, elkobozták, világszerte neves zongorapedagógus, számos zongoramű szerzője
  • Klára: sz. 1920, gyógypedagógus

 

kep-015.jpg

 

c, Mihály ága

  • Mihály: III Kristóf fia, Szepesmegye alispánja 1786, királyi tanácsos, 1790-ben és 1802-ben a Magyarország és Lengyelország közötti szepesi határ megállapitására Országgyűlés által kiküldött biztosok között szerepel. A X. Lándzsás Szék utolsó alispánja, aki a Kisvármegye és Szepes Vármegye összeolvadási egyezségét gróf Csáky Antal főispán után másodikként aláirta.
  • János: Mihály fia, felesége tahi és tarkeöi Tahy Klára
  • Mihály: János fia, sz. 1819. mh. 1898 máj 29.előtt (Vasárnapi Újság) 79 éves korában,nyugalmazott százados kit: "nejének, szül. Hadassy Apollóniának 75 éves korában történt halála annyira lesújtott, hogy még azon napon néhány órai betegség után szintén meghalt s az öreg hű házaspárt megható részvét közt egyszerre, közös sirba temették el Csontfaluban" 

  • Sándor: János fia, 1820- 1874
  • József: János fia,1823-1897, unokahúgát cs. Teöke Ilonát veszi feleségül
  • István: János fia, 1825-1897
  • Miklós: István fia, 1887-ben az E. M. K. E. rendes tagjai között szerepel  (Lőcse)
  • Andor: József fia, sz. 1872, tanár, festőművész
  • Géza: Andor fia, (Bp., 1904. jún. 12. - Bp., 1987. jún. 14.): gépészmérnök, környezetvédelmi mérnök. 1927-ben a bp.-i József Műegy.-en gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1927-32-ben a Ganz Villamossági Gyár kirendeltségvezetője a bánhidai erőműben, 1932-44-ben Tatabányán a Magy. Általános Kőszénbánya Rt. alkalmazásában az erőmű főfelügyelője, a körülötte telepített ipari üzemek és az összes bányaüzem villamos részlegének vezetője. 1944-ben felsőbb utasításra sem volt hajlandó az erőmű működését megbénító intézkedések végrehajtására. 1945 elején Németo.-ba kényszerült távozni. 1946-ban hazatért, 1946-47-ben a salgótarjáni erőmű helyreállítási munkálatait vezette. 1947-től a Ganz Villamossági Gyár ig.-ja, az Erőmű Tervező és Építő Iroda vezetője, majd az Erőművek Ipari Központjának főszakértője. 1962-ben Vietnamban erőműépítést vezetett. 1962-től vezető szerepet játszott az ENSZ Villamosenergia Bizottságában. 1974-ben a Nehézipari Minisztérium Dokumentációs Központjából vonult nyugalomba. Tanulmányai jelentek meg a rendszertechnika és a jövőkutatás körében is. Cikkeit főként az Energia és Atomtechnika, az Energiagazdálkodás, az Élet és Tudomány közölte. 
  • II. Géza: Géza fia, (Bp., 1929. márc. 20. - Bp., 1989. jún. 30.): zongoraművész, tanár. 1948-tól Böszörményi Nagy Béla tanította a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n, majd Solymos Péter vette át művészeti irányítását. Még főisk.-s korában sikeresen szerepelt Liszt és Bartók zenei versenyeken. Az 1948-as genfi nemzetközi zenei versenyen Bächer Mihállyal együtt vett részt, és mint Bach művészetének kutatója is díjat nyert Lipcsében. 1953-ban diplomázott. 1953 őszétől egy évig Békéstarhoson, majd az isk. megszüntetése után a szombathelyi zeneisk.-ban tanított 1981-ig. A Szombathelyi Szimfonikusokkal több hangversenyt adott m. és osztrák városokban. Több alkalommal részt vett Amadeus Webersinke mesterkurzusain Weimarban, ahol tolmácsként is közreműködött. Szembetegsége megakadályozta, hogy tehetsége kivirágozzék. 1981-től már nem lépett fel nyilvánosan, tudományos tevékenységet folytatott. Mint J. S. Bach életművének kiváló ismerője, élete végéig Bach-kutatással foglalkozott. Elsősorban az értelmezési, interpretálási problémák újszerű megoldása érdekelte.

     

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hargitail@t-online. hu

(Hargitai László, 2011.11.16 13:59)

https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-22657-42056-76?cc=1554443&wc=12756328

itt találja Carl Ludwig Theodor Teöke de Csepenfalva