Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eredet

 

A nyolcadik törzs fiai

A hagyomány és a kutatások  bizonysága szerint a Szepességet az általunk honfoglalásként ismert eseménysorozatkor a magyarokkal együtt bejövő és velük már korábban szövetséget kötött kazár lázadók: a kabarok törzsei (vagy törzse?) szállták meg. Egyes kutatók szerint a magyar Vérszerződés tulajdonképpen nem a hét törzs között jött létre, hiszen azok eleve testvérnépek voltak, hanem a magyar törzsek és a velük szövetségre lépő kabarok között került sor a fogadalomtételre.Már a 9. században az Etelközi szállásterületen együtt találjuk őket a magyarokkal: együtt portyáznak és dézsmálják a szlávokat és más hodoltatott népeket.

 

thm_0004273320.jpg

KAZÁR HARCI SISAK

 

Néhány szó a kabarokról

A kabarok, mint jövevény nép, a csatában elől jártak és annak végeztével, vagy meneküléskor utolsónak hagyták el a csatateret. A területek megszállásakor védelmi, határőri feladatokat láttak el, úgymint a kunok, jászok vagy a székelyek. A "fekete hunok" között tartották őket számon,mivel fekete szőrmével ékesitett ruhát hordtak.

A Kazár Birodalom területén máig tisztázatlan okokból kitört lázadásukat leverték. Azt, hogy a lázadás vallási gyökerű volt-e(uralkodó osztályok körében elterjedt zsidó vallás), avagy a Kazár Kaganátus eredeti hatalmi viszonyait(kettős uralkodó egyforma hatlommal)  szerették volna visszaállitani, esetleg saját, korábban meghatározó szerepük , tekintélyük csorbult a szövetségen belül, nem tudjuk. Lázadásukat követően viszont kegyvesztetté váltak. Ekkortól nevezik ezt a három törzset 'kavar'-nak vagy 'kabar'-nak. Nevük az általánosan elfogadott nézet szerint kazár nyelven"lázadó"-t jelentett , de találkozhatunk az "elől járó"jelentéssel is, ami valószinűleg csatában elfoglalt helyükre utal.

Nem tisztázott, hogy a kabarok milyen jogállásúak voltak a törzsszövetségben. Az utolsónak csatlakozott "alárendelt katonai segédnép" képén homályosan áttetszik egy, a magyarokkal egyenrangú, vitézségéért külön kiváltságokkal rendelkező szövetséges nép kontúrja, amely 8. törzsszövetségben betöltött helyét nem a csatlakozás időpontja, hanem a hadrendben betöltött helye szerint birtokolja.

 

thm_0004273305.jpg

KAZÁR HARCIJELENET ÁBRÁZOLÁS LÁNDZSÁS VITÉZZEL

 

 Tizlándzsások=kabarok?

Minden bizonnyal igennel kell felelnünk a kérdésre. Habár Szepes Vármegye tatárjárás előtti iratai-az ide vonatkozó családi,hiteleshelyi vagy királyi birtokban lévő adatokkal együtt- megsemmisülésre itéltettek, korabeli források és a modern kori kutatások alapján tudjuk, hogy a magyarokkal együtt  érkező kabarokat előbbiek először a későbbi Abaúj és Torna vármegyék területén telepitették le megszokott feladataik ellátása céljából. A hagyomány szerint Bors vezér alatt érték el a Kárpátok vidékét. Ekkor Szepes és Gömör későbbi területei szlávoktól gyéren lakott erdőség voltak, ahova a határőrök időről időre portyákat  tettek. A megszilárditott állam határának északabbra tolásával és magyar fennhatóság alá vonásával a 11. században találkozunk. Természetesen a határ "költözésével" határőreinknek is költöznie kellett. Ebből az időből ismerjük a lándzsások első ismert nevét, amikor is az általuk megszállva tartott területről neveztettek Gömör-őröknek.

 

thm_0004273247.jpg

thm_0004273222.jpg

  

KAZÁR LÁNDZSÁS ÉS NYILAS HARCOS ÁBRÁZOLÁSOK

 

A 12. századra Magyarország fennhatósága alá vonja a szepesi részeket is, és a tizlándzsások megalakitják első-, majd második védvonalat képező, egymáshoz lazán kapcsolódó  határőr telepeiket ahonnan az előttük elterülő irtott gyepüelvét jól beláthatják, védhetik. Több mint száz család és hasonlóan sok lándzsás telep alakul, amelyek nagyrésze -többnyire a tatárjárás következtében- a történelem folyamán aztán eltűnik, nem ritkán sajnálatos módon az őt benépesitő családdal együtt. Vitéz harcuknak emléket állit IV. Béla 1243 június 7.-i kiváltságlevele, mely nem új jogokat adományoz, hanem megerősiti (!) a szepesi nemesek régtől való kiváltságait. Ez időben a családok száma jelentősen lecsökkent, amire a katonai kötelezettségek enyhitésével királyaink is tekintettel voltak. Számukat gyarapitván királyaink a lándzsás nemesség körébe emelnek más nemzetiségű (szláv és német) harcosokat, családokat. Ez már a XIV. századtól kimutatható, de nem jelenti a teljes beolvadást, sőt magyar nyelvüket a Szék ügyeinek intézésekor, vagy fogadalomtételkor egészen a XVII. századig megtartották. A tősgyökeres, magyar személynevekből kialakuló Aczél, Csák, Fodor, Kakas, Kurta, Sánta, Tompa és Thőke családnevek megmenekültek ugyan, de sok magyar családnév helyén feltűnnek a szláv eredetű Bencsik, Pohanecz, Dryewcho(lándzsás),Soldnár, stb. nevek. Ezek a családok az emlitett lándzsások közé emelésen kivül házasság révén kerülhettek a nemesség körébe.

 

A X Lándzsás Szék nemesei

A X lándzsások nevükből adódó kötelezettségüket úgy teljesitették, hogy 8 ekealj föld után tartoztak egy felfegyvezett páncélos-valószinűleg lovas-katonát kiállitani, ha a király hadat viselt. A korábbi gyakorlat szerint nemesenként kellett -saját személyes hadbavonulás mellett 1 katonát biztositani. Mivel a X lándzsás Szék nemesei által birtokolt födterület összesen 80 ekealj volt, igy összesen 10 lovassal tartoztak szolgálni a királyi seregben. Számtalanszor bizonyitották hűségüket és vitézségüket a Haza érdekében, aminek következtében jogaik több uralkodó által irásos megerősitést nyertek. A rozgonyi csatában Károly Róbert oldalán harcolva ismét elismerést szereztek családaiknak, és a már sajátjuknak tekintett Magyarhonnak. Nem véletlenül nevezték őket a "királyi test őrizői"-nek, ugyanis a csata során a király közvetlen testőrségét adták.Szolgálatuk fejében törvényhatósági önállóságot kaptak: függetlenek voltak a Vármegyétől és a legtöbb ügyükben saját törvényhatóságuk itélkezett.Olyan kiváltságokkal rendelkeztek, mint a teljes jogú leányági öröklés, s nem egy esetben városokat megillető pallosjogot kaptak.

lovas.jpg

9. sz.-i. MAGYAR PÁNCÉLOS LÁNDZSÁS LOVAS  

Fontos tudni társadalmukról, hogy alapvetően az általuk alapitott vagy szerzett falvakhoz és a környező birtokolt földterülethez kötődtek. A "tizlándzsás" elnevezés korábban Szepes Vármegye birtokos családait jelentette. Kezdetben nem-vagy csak alig voltak jobbágyaik, a katonáskodás mellett földjeiket művelték. Családi curiá(ik)jukban éltek, amit a családtagok egymás között osztottak meg-, majd pedig  fel az örökléskor. Jelentősebb "udvartartás"-sal csak a később országos nemességet szerző családok birtak az 1500-as évektől. Széki gyűléseiket Csütürtökhelyen, majd később Betlenfalván tartották. Bár sokan közülük az újabb korokban is a katonai pályát választották, kollektiv hadba vonulásuk a 19. századra gyakorlatilag jelentőségét vesztette. 1802-ben a Szék nemeseinek jogait megerősitve területét betagolták Szepes Vármegyébe, amit aztán "törvényesen egyesült két vármegye"-nek neveztek.

Az újabb korokban meg kellett élniük azt a gyalázatot, hogy az általuk őrzött területtől, az őseik által művelt földektől megfosztattak. Kúriáikat lerombolták, vagy jobb esetben hivatalnak,istállónak, magtárnak használták, esetleg az enyészetnek hagyták. Családi temetőik helyét homály fedi, csak egy-két, egykor általuk lakott település félreeső részében hirdetik az ódon sirkövek:

"Vándor, ki erre jársz,tudd: ez itt a tizlándzsások földje. Nem vehetik el tőlünk azt papirral, amit mi vérünkkel szereztünk!"

 

bitkep_tizlcim2.jpg

 A X LÁNDZSÁS SZÉK CIMERE

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

agocs.gergely@hagyomanyokhaza.hu

(Agócs Gergely, 2014.02.11 12:12)

Nagyon tetszik ez az oldal!
Üdvözletemet küldöm innen, a palóc (-polovec=kabar, l. Palocsa vára nevének etimológiáját) rokonság köréből!
Ahócs Gergely PhD, néprajzkutató

Nádudvar

(ludmanné kalmár Piroska, 2014.09.01 14:41)

Örülök,hogy rátaláltam erre az oldalra. Az én őseim a Ludmanok is X. lándzsás nemesek voltak. Csépánfalvy Ludmann Pál és Hadosovszky Ilona
leszármazottjai. Szeretném megkérdezni,hogy a Szepességben van e olyan emlékhely, esetleg múzeum ahol a x. ládzsások vagy a Ludmanok nyomait őrzik. Köszönettel Ludmanné K. P.