Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jeles személyiségek

dedapa.jpg

csépánfalvi Teöke Béla (1874-?) Magyar királyi közjegyző Késmárkon(1905-1914), majd Budapesten a X. kerületben, Kőbányán. Apja cs. Teöke Viktor a Lőcse melletti Dolyánban és Körtvélyesen birtokos, mezőgazda, szeszfőzde tulajdonos, korábban császári és királyi erdősz Máramarosszigeten. Anyja a nagy nevű lőcsei Pfannschmiedt (később a család egyes ágain Zsedényi néven ismert) család tagja, Klementin. Anyja révén unokatestvére volt a hires zeneszerző Bágya András apja Bágya Iván, apja révén pedig a méltatlanul elfelejtett és mellőzőtt aviatikus petróczi Petróczy István ezredes, a magyar légoltalom megszervezője, aki a Teöke mellett a másik ősrégi szepesi lándzsás családból származott. Több irása megjelent különböző témákban, ami jelzi személyiségének sokrétűségét. Az 1903-ban kiadott "Korhadás" és az 1935-ben megjelent "Reformeszmék" politikai témájú irások. A "Kóbor ösztönök" a könnyebb műfajt jeleniti meg, de találunk kulturális témájú irást is a "Magyar Nemzeti Szinház hivatása" cimmel. Legismertebbek mégis vadászati témájú irásai, amelyek egy része a vadászlapokban jelentek meg (pl. a farkas mérgezéséről), más részük könyv formájában adattak ki "Vadászhistóriák" cimmel. Ebben a korabeli(századfordulós) szepesi és sárosi vadászatok módjait festi meg szórakoztató módon, melyekhez nem egy esetben hely- és családtörténeti információkat is csatol. Pályáját Késmárkon kezdte, mint királyi közjegyző. Az első világháború következtében 1915-ben Budapestre helyezték át, ahol 1949-ig teljesitett szolgálatot. Sashegyi birtokán szőlő- gyümölcstermesztéssel, rózsanemesitéssel és gyűjtéssel foglalkozott. A pártrendszer nem vette át állami szolgálatba. 1953 táján az AVH figyeltette és végül -többek között-körmei letépésével az Andrássy út 60.-ban megkinozták, királypártisággal vádolták.Nehezen, de sikerült elkerülnie az internálást. Az 1950-es évek vége felé  halt meg. Négy lánya közül Erzsébet jekel-és margitfalvi Jekelfalussy Aladárhoz ment férjhez: az Ő leszármazottaik között találjuk ma Dr.Jekelfalussy Kinga  kutyatenyésztő- fogorvost. Rózsika egy székely lófő, Keöpeczy-Nagy Gábor felesége lett. Harmadik lányát Klárát fiúnak várták és 1920-ban hazautaztak Dolyánba, hogy ott szülessen meg a sok évszázados családi birtokon. Később Klára férje, Nagy Géza a lándzsás jogot követve felvette a Csépánfalvy nevet és gyermekeiket már erre a névre keresztelték. A negyedik lányból Teöke Mariannból hires zongorapedagógus lett férje Korányi András orvosprofesszor volt, utódai nem maradtak.Habár a családot addig vezető legidősebb ág Teöke Bélával férfiágon kihalt, a lándzsás örökség utódaiban tovább él.

XXX

 

 

23991_1337593883171_5381226_n.jpg23991_1337599563313_6966981_n.jpg

 

csépánfalvi Teöke Andor

csépánfalvi Teöke Andor  festőművész, rajztanár Lőcsén született 1872. XI. 6.-án. Apja csépánfalvi Teöke József nyugalmazott hivatalnok, a Lőcse melletti Koncsánban birtokos, anyja csépánfalvi Teöke Ilona. Dédapja csépánfalvi Teöke Mihály a Szepesi X. Lándzsások Székének utolsó alispánja. 1890-1900 Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója. A Millenáris idején, tanulmányai delén Löschinger Hugó festőművésszel együtt megfestette Szepes vármegye millenniumi küldöttségének csoportképét a lőcsei Vármegyeházban való elhelyezés céljából.1900-tól Pesten tanárjelölt, majd ugyanitt 1902-től rajztanár. Budapesten élt az Erzsébetvárosban (1900-1907, és 1908), rövid ideig a Terézvárosban (1907-1908), majd Budán, a II. kerületben(1909-1913), végül 1914-től haláláig Óbudán, ahol polgári iskolában rajztanárként tevékenykedett. Csendéleteket, szénrajzokat alkotott. A II. világháború előtt a Rómaiparti plébánia számára-mint az egyházközség egyik vezetőségi tagja- megfestett egy oltárképet, mely az angyali üdvözletet ábrázolta, s amelyet aztán a német megszállás alatt golyó ütött, s így megrongálódott. Budapesten hunyt el. Két felesége közül az elsőtől Fuhrmann Emiliától született fia, Teöke Géza(1904-1987) gépészmérnök, környezetvédelmi mérnök, főleg a nehézipar és az atomtechnika területén ért el érdemeket.

teoke-geza-fuhrmann-emilia.jpg

teoke-geza-fuhrmann-ilona.jpgteoke-geza.jpg 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

       

23991_1337593963173_791853_n.jpg 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Teöke Géza és édesanyja Fuhrmann Emilia.

 2. Teöke Géza és Fuhrmann Ilona, aki felnevelte

 3. Teöke Géza

 4. Teöke Géza 1964-ben

teoke-gezaii.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teöke Géza zongoraművész és nagymamája Paletta Viktorné

Második felesége Vithalm Gabriella volt. Unokája, ugyancsak Teöke Géza (1929-1989) zongoraművész, tanár Bach-kutatásai kapcsán vált ismertté.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.